Izer Norbert közölte, hogy az újfajta adatszolgáltatás átlagosan napi több mint félmillió lakossági számlát érint. A koronavírus-válság okozta nehézségek miatt most különösen fontos, hogy a vállalkozások zökkenőmentesen tudjanak átállni az új rendszerre, amit a 2021. január 1-jétől március 31-ig tartó szankciómentes időszak biztosít számukra.

A gazdaságfehérítés új korszakába lépünk jövőre, oda, ahol a feketegazdaság elleni küzdelem együtt jár több, az Európai Unióban egyedülálló, a vállalkozások adózását jelentősen megkönnyítő szolgáltatással is – jelentette ki Izer Norbert. A kockázatelemzők jelenleg hétköznaponként átlagosan több mint egymillió számla adatait dolgozzák fel, a lakossági számlák láthatóvá tételével jövőre a beérkező számlák száma jelentősen nőni fog.
Az online  számla kiterjesztése a legnagyobb horderejű lépés a feketegazdaság elleni küzdelemben, hiszen ezáltal jövőre a revizoroknak szinte az összes kontrolladat rendelkezésére áll majd az áfabevallások valóságtartalmának vizsgálata során – jelezte.       A jövőre debütáló szolgáltatások közül elsőként az áfabevallások kiajánlását emelte ki az államtitkár. Mint mondta, évente nagyjából 480 ezer vállalkozást szabadíthat meg ezzel a kormány az egyik legbonyolultabb bevallás kitöltésének kötelezettségétől.

Nemcsak az áfabevallások adóhivatali előkészítését biztosítja az új Online Számla rendszer, hanem még – a koronavírus-járvány idején a magas fertőzési kockázatot jelentő – papírszámlákat is kiválthatja – szögezte le. Az eladó a meghatározott számlaadatokat beküldi az adóhivatalhoz, a vevő pedig egyszerűen letölti a szükséges adatokat, így az adatszolgáltatás lehet maga az elektronikus számla. A gazdaságban leggyakrabban használt azonosítók, így például a szerződésszám is opcionálisan kitölthetők az adatstruktúrában, ezzel a számlák automatikusan és könnyen feldolgozhatóvá válnak vevői oldalon – részletezte az államtitkár.

Kiemelte, hogy ezekkel a szolgáltatásokkal már a számlatömb kitöltésével sem kell bíbelődnie senkinek sem jövőre. Megjegyezte, hogy az adóhivatal mobil applikációja – a teljesen ingyen használható Online Számlázó – is biztosítja majd mindezt, így ideális választás lehet a digitális számlázásra áttérő kisvállalkozásoknak is.     Az új rendszerre, az XSD 3.0-ra való átállás adatvédelmi szempontból is fontos, hiszen ez a specifikáció biztosítja a lakossági adatok anonimitását – mondta az államtitkár. A lakossági adatok az értékesítési oldal elemzéséhez nélkülözhetetlenek, de a magánszemély vevő személyes adataira nincs szükség, azokat az adóhivatal sem látja – magyarázta Izer Norbert.

Az államtitkár szerint az új rendszer a vállalkozásokra közvetlenül is hatással van, mert sok esetben járulhat hozzá az értékesítési folyamatok digitalizáltságának terjedéséhez, ami hatékonysági tartalékokat is a felszínre hozhat.     Annak ellenére, hogy még több mint egy negyedév van a január 1-jei rendszerindulásra, azaz minden számla adóhivatali becsatornázására, a koronavírus-válság idején mégis szükséges hosszabb felkészülési időt biztosítani a csaknem félmillió vállalkozásnak az átállásra – mondta az államtitkár. A 2021. március 31-ig tartó szankciómentes időszak alatt még használható a régi XSD 2.0 specifikáció, de április 1-jétől már csak az eggyel fejlettebb, 3.0-ás verzió lesz elérhető, amely egyszerre biztosítja a gazdaság további fehéredését, az áfabevallások kiajánlását, az adatvédelmet, valamint a papírmentes számlázást.

A kellő felkészülés érdekében az adóhivatal már ma délután közzéteszi GitHubon, illetve az onlineszamla.nav.gov.hu -n a fejlesztőknek szóló sémákat, és a műszaki változások átfogó leírását.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy október 1-jétől mintegy egymillió vállalkozó összes egymás közötti ügyletének számlaadatát látja az adóhivatal. Az új korszak 2021. április 1-jén a magánszemélyek részére kiállított számlák becsatornázásával veszi kezdetét, ugyanis akkortól válik teljessé Magyarországon a számla-adatszolgáltatás.

The post A gazdaságfehérítés legújabb korszaka veszi kezdetét jövőre appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.

kép forrása: Wikimedia Commons

A járvány miatt a kereskedelmi és vendéglátó üzletet működtető mikro-, és kisvállalkozók meghatározó részének csökkent a forgalma az előző évhez képest. Akadtak, akik ki se nyitottak, de olyanok is, akik elérték, meghaladták a tavalyi forgalmuk szintjét – mondta Kertész Rezső, a KISOSZ somogyi szervezetének társelnöke, a tapasztalatokat összegezve.

Kiemelte azt is: problémát jelentett, hogy a tagjaik nem tudtak semmiféle állami támogatást igénybe venni.
A 230 somogyi, ebből 160 dél-balatoni vendéglátó és kereskedő kisvállalkozást összefogó szervezet tagságának visszajelzései szerint az idei balatoni turisztikai főszezonban javult a szakképzett munkaerő aránya a külföldről hazatért munkavállalóknak köszönhetően.

A nyár második felében az olykor a tavalyit is felülmúló vendégforgalom miatt helyenként kapacitásgondokkal küzdöttek, illetve a vendéglősök egy része a távolságtartási szabályok miatt nem tudott profitálni a helyzetből.

Gondot okozott a vendéglősök számára, hogy az elvitelre kért ételekre más áfa-tartalom vonatkozik, mint a helyben fogyasztottakra. „A bonyolult szabályozást módosítani kellene, más országokhoz hasonlóan egységes áfa-kulcs alkalmazásával” – summázta az igényt Kertész Rezső.

A fórumon elhangzottak szerint az üzletek több mint felében biztosított volt, és jelentősen nőtt a SZÉP Kártyával történő fizetés. A vállalkozók sérelmezték, hogy tavaly 1,5-ről 3,6 százalékra nőtt a kártyaforgalom jutaléka.

A fórumon megjelentek közül többen kifogásolták a balatoni árakról megjelent „fals” híreket. A társelnök úgy fogalmazott: „a szakmában dolgozó vállalkozók vitatják, hogy a balatoni árak nagyon megnőttek, főleg ahhoz képest, hogy az alapanyagok árai átlagosan 5-10 százalékkal, a zöldségek, gyümölcsök esetében olykor 40-100 százalékkal is emelkedtek”.

Hozzátette, a tó déli partján minden településen volt olyan vendéglátós, aki 1200-1500 forintért kínált napi menüt, és több üzletben 500-550 forintért árulták a sima lángost, 300 forintért a fagylaltot gombóconként.

Az ellenőrzésekről szólva Kertész Rezső kifogásolta, hogy évek óta hiába kezdeményezi az érdekképviselet, módosítsák az online pénztárgépekre vonatkozó szabályozást, amely szerintük túlzottan szigorúan ítéli meg az eltérést záráskor kasszában található és a rögzített összeg között. Ezért 12 vagy 30 napra bezárható egy-egy üzlet – ami egy balatoni üzletnél csődöt is eredményezhet -, akkor is, ha a nyugtaadási kötelezettségnek eleget tettek  – tette hozzá.

Beszélt arról is, a vállalkozók tartanak attól, hogy a várható infláció miatt a jövő évi minimálbér, illetve garantált bérminimum összege olyan magas lehet, amit a mikro-, és kisvállalkozók egy része már nem tud kigazdálkodni.

The post KISOSZ: csökkent a balatonparti vendéglők forgalma appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.

„Hisszük, hogy a mostanihoz hasonló döntések komoly előrelépést jelentenek a magyar gazdaság valamennyi szereplője számára. A fogyasztók közül sokan vártak már egy ilyen döntésre, hiszen így ők választhatnak majd az egyes fizetési módok között” – mondta a törvény kapcsán Eölyüs Endre a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

A Mastercard szerint a mostani döntés az érintésmentes kártyás fizetés további terjedését is segíti, hiszen ehhez az infrastruktúra javarészt biztosított: több mint 8 millió, érintésmentes fizetésre alkalmas bankkártya van a vásárlóknál és egyre többen használják okoseszközeiket is fizetésre.

Az MNB adatai is alátámasztják, hogy közkedvelt fizetési módról van szó: a Magyarországon kibocsátott bankkártyás tranzakciók 85 százaléka már most érintésmentesen történik – írták a közleményben. A vállalkozások is szívesen választanak kipróbált és bevált megoldásokat, különösen igaz ez a vendéglátással és turizmussal foglalkozó szektorra, ahol a magyar ügyfelek, vásárlók mellett fontos szempont, hogy a külföldi turisták is egyszerűen és gyorsan fizethessenek majd elektronikusan.

The post A Mastercard üdvözli az elektronikus fizetéseket támogató kormánydöntést appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.

forrás: youtube.com

Kertész Rezső, a somogyi szervezet társelnöke elmondta, a megyéhez tartozó dél-balatoni térségben mintegy 1400 vendéglátó és 1600 kiskereskedelmi üzlet található, amelyek száma az elmúlt években érdemben nem változott. Ezek nyári árbevételét alapvetően a július második felében és az augusztus első felében tapasztalható vendégforgalom határozza meg, ami idén a kedvező időjárásnak is köszönhetően jónak bizonyult.

Beszámolt arról is, hogy jogszabály-módosítást kezdeményeznek – a térség országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály (Fidesz) közreműködésével – a számla és nyugtaadási kötelezettség online-pénztárgépek használatára vonatkozó szabályozása miatt. Hangsúlyozta, azzal egyetértenek, ha valaki nem ad nyugtát, büntessék meg, de azzal már nem, hogy egy-egy kassza-záráskori eltérés, vagy a pénztárgép megkésett szervizelése miatt is bezárhassanak üzletet.

A tapasztalatok szerint jelentősen eltérő volt a különböző megyékből érkező ellenőrök büntetési gyakorlata, amiben egységesítést kérnek a dél-balatoni vendéglősök, mikro és kisvállalkozók – mondta Kertész Rezső. Összegzése során említést tett arról is, hogy „több empátiát” várnának el a vállalkozók a jövőben a hatósági ellenőröktől, akik bár mehettek volna bármely időpontban, időnként a fő étkezési időszakokban tartották fel egy-egy vendéglő személyzetét egy-másfél órákra.

A KISOSZ tagsága állást foglalt a tervezett szakmunkás-minimálbér emeléssel kapcsolatban, miszerint elfogadhatatlannak tartja, hogy a turizmus területén az országostól eltérő, annál több tízezer forinttal magasabb kötelező szakmunkás minimálbért fogadjanak el az ágazati megállapodás során. „Ez sok kisüzlet létét veszélyeztetné, amelyek 20-30 százaléka már most is pengeélen táncol” – fogalmazott a somogyi szervezet társelnöke.

Makkos Péter vendéglátós, a KISOSZ fonyódi térségének elnöke elmondta, idén nemcsak szakemberekből, hanem kiszolgáló személyzetből is nagy hiány mutatkozott, ami miatt helyenként tradicionális balatoni üzletek sem tudtak kinyitni, vagy zártak be előbb. Komoly pozitívumként emelte ki a strand- és szálláshelyfejlesztések, valamint a bő, színvonalas programkínálat kedvező hatásait a balatoni vendégforgalomra. Óriási gondnak nevezte ugyanakkor, hogy a frissen végzett szakemberek nem a szakmájukban helyezkednek el, illetve hogy irreálisan magas a bérigényük. A vendéglátós-, illetve szakácsbérekről szólva elmondta, igen nagy volt a szórás a különböző vendéglátóhelyeken. Akadtak igen magas, átlag feletti bérek, de nem szabad elfelejteni, hogy a nyári szezonban a Balatonnál egy hónap alatt kéthónapnyit, vagyis 400 órákat dolgoznak a vendéglátósok, amiért eleve dupla bér jár – tette hozzá.

The post KISOSZ: jól sikerült az idei balatoni szezon, túlzó volt néha a hatósági szigor appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.

A kép korábban készült. Forrás: en.kremlin.ru

A közlemény szerint az OECD online pénztárgép projektjének vezetője, az Orosz Szövetségi Adószolgálat azért kérte fel Magyarországot a találkozó megrendezésére, mert az országban már öt éve bevezetett online pénztárgép-rendszer jó példa a nemzeti költségvetések védelmét szolgáló intézkedésre. A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozáson Magyarországot a NAV szakemberei képviselik, akik aktívan részt vesznek a szervezet Adóigazgatási Fórumában, annak 2002-es megalakulása óta.

Tamásné Czinege Csilla, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a tanácskozás megnyitóján elmondta, hogy a 300 ezer, Magyarországon működő online pénztárgép évente megközelítőleg 3,7 milliárd adatot továbbít, vagyis naponta átlagosan 10 milliót. Ez azonban csak egy a gazdaságfehérítés eszközei, valamint a NAV kockázatelemzésre alkalmazható adatvagyonának elemei közül – hangsúlyozta a NAV vezetőjének adószakmai ügyekért felelős szakmai helyettese.

Hozzátette: az árufuvarozást kontrolláló elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer), a hétvégén induló onlineszámla-rendszer és más információforrások is azt a célt szolgálják, hogy az adóhivatal a digitalizáció eszközrendszerét alkalmazva képes legyen a gazdasági események valós idejű nyomon követésére, a jogkövető adózók segítésére és a költségvetésnek kárt okozó ügyeskedők azonnali kiiktatására.

A tanácskozáson a 17 uniós tagállamon kívül további 11 ország képviselői és az Adóigazgatások Európai Szervezetének (IOTA) munkatársai is részt vesznek. Esettanulmányok bemutatására, kerekasztal-beszélgetésekre és szekcióülésekre is sor kerül azzal a céllal, hogy a résztvevők közösen mérjék fel az online pénztárgépek rendszerében rejlő lehetőségeket és kihívásokat.

The post Az online pénztárgépek rendszeréről tanácskozik Budapesten az OECD appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.

Illusztráció forrása: Vimeo

A Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete megbízásából készült kutatás eredményét szerdán ismertették újságírók előtt Budapesten.

Leitner György, az egyesület elnöke szerint mára a magánegészségügyi szektor fontos részévé vált az ellátásnak, a szektor elérte a „kritikus tömeget”, de egyenetlen az ellátás színvonala a magánszektorban is.

A tizenkét legnagyobb magyarországi magánszolgáltatót tömörítő Primus szerint a 2015-ös GDP-arányos 7,6 százalékos összköltésből 2,4 százalék a magánköltés, ez az arány a következő években várhatóan évi 4-5 százalékkal fog emelkedni, és 2021-re eléri a 1100 milliárdot.

Az egyesület a hazai magánegészségügyi szektor méretét 300 milliárd forintra becsüli – mondta Leitner György, hozzátéve, hogy ennek az összegnek mintegy harmada a „szürkezónában csapódik le”.

Véleményük szerint ezért szakmai és költségvetési szempontok alapján indokolt lenne, hogy az állam jobban szerezzen érvényt a számlaadási kötelezettségnek annál, mint például tette ezt a plasztikai sebészetek esetében az online pénztárgépek bevezetésével.

Kun Eszter, a felmérést végző Szinapszis piackutató kft. kutatási igazgatója arról beszélt, hogy 2016-os reprezentatív adataik szerint a fővárosi és Pest megyei lakosok 60 százaléka vett már igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, ez az arány 2014-ben 49 százalék volt. Az adatokból az is látszik, hogy inkább a fiatalabbak és a családosok fordulnak a magánszektor felé, és már nem csak a jómódúak kiváltsága ez.

A legtöbben (49 százalék) valamilyen szakorvosi, míg a megkérdezettek 34 százaléka diagnosztikai ellátást vett igénybe magánúton, ezt követi 9 százalékos részesedéssel a sebészeti ellátás.

Az árbevételi adatokat nézve Budapesten és Pest megyében a magánszektor árbevétele – a fekvőbeteg-ellátás nélkül – 155 milliárd forint volt 2015-ben, míg a lakosság 209 milliárd forintot költött valamilyen magánellátásra a kutatás szerint.

Az egyesület javaslatai között szerepel a számlaadási és dokumentációs kötelezettség ellenőrzése és betartatása, a szektorban az online pénztárgép vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bekötött számlázási rendszer bevezetése, valamint a feketefoglalkoztatás kiszűrése.

Ez utóbbival kapcsolatban Leitner György elmondta, azt javasolják, hogy a magánszolgáltatóknak heti 20 óra rendelésig legalább részmunkaidős, fölötte pedig teljes munkaidős egészségügyi asszisztenst kellene foglalkoztatniuk.

The post Felmérés: évente tízmilliárdokat költ el a lakosság számla nélkül a magánegészségügyben appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.

Gépek közötti kommunikációra engedélyezett számtartományt az NMHH. illusztráció forrása: www.slideshare.net

A tájékoztatás szerint az elsőként kiadott engedéllyel az MVM NET Zrt. a mobiladat-átviteli csomagokhoz és az úgynevezett mobil APN adatátviteli hozzáféréshez mobilszámok helyett tizenkét jegyű, gépek közötti (machine-to-machine M2M) kommunikációra szolgáló számokat használhat fel az LTE technológiájú, 450 megahertzes mobiladat-átviteli hálózatán, az ország szinte egész területén.

A 71-es számtartományban engedélyezett számmező (71 200 000 0000-9999) tízezer számot tartalmaz, a számokon sem vezetékes, sem mobiltelefon-szolgáltatás nem nyújtható, az engedély határozatlan időre, visszavonásig szól.

Az NMHH közleményében kiemelte, hogy a most engedélyezett számokkal megkezdődött a 10 milliárd számot tartalmazó új számtartomány használatba vétele az internetre csatlakozni képes okoseszközök, online pénztárgépek, autós fedélzeti számítógépek, háztartási gépek és más berendezések számára az automatikus kommunikációhoz, kiszélesítve az utat a hazai digitális gazdaság fejlődéséhez.

Az engedélyezett azonosítókat a hatóság a honlapján is közzéteszi az azonosító-nyilvántartásában.

Az MVM NET Zrt. az MTI megkeresésére közölte, hogy a kiépített rendszeren keresztül kizárólag adatátviteli szolgáltatást fog nyújtani. Az LTE450 projekt elsődleges célja a kormányzati és iparági igények kiszolgálása. A kormányzati célú felhasználás potenciális célcsoportját az államigazgatási szervezetek, készenléti szolgálatok, oktatási intézmények, továbbá az egyéb, állami érdekeltségű vállalatok, valamint a kereskedelmi szektor érintett szegmensei alkotják.

A 450 megahertzes hálózat szolgáltatása az alkalmazott technológiáknak köszönhetően 95 százalékos országos területi lefedettséggel áll rendelkezésre, a jobb jelterjedés eredményeként pedig a publikus mobilinternettel nem ellátott területeken is alkalmas olyan üzleti alkalmazások kiszolgálására, melyek állandó, stabil sávszélességet és alacsony válaszidőket követelnek meg – ismertette a társaság.

A cég hangsúlyozta, hogy az NMHH döntése nem azt jelenti, hogy más telekommunikációs cég ne nyújtana M2M szolgáltatást, a most kiadott azonosító azonban az első ebben a kategóriában.

The post Gépek közötti kommunikációra engedélyezett számtartományt az NMHH appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.

A Nézőpont Intézet keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a kutatásból kiderül, hogy a magyarok döntő többsége találkozik az adókerülés különböző formáival a nem bejelentett munkák elvállalásától a csúszó- és hálapénzfizetéseken át a nyugtaadás elmaradásáig. Részletezték: a kutatás adatai szerint legtöbbjükkel (59 százalékkal) a vizsgált szektorok közül a háztartási szervizszolgáltatásoknál, például a vízvezeték-szerelésnél, kőművesmunkánál, takarításnál fordult elő, hogy nem kapott számlát, nyugtát. A kiskereskedelemben 53, a vendéglátóipari egységeknél 19 százalékos a nyugtaadás elmulasztásának aránya a felmérés szerint.

Közölték: a csalások visszaszorítására az online eszközök alkalmazását megfelelőnek tartják az emberek, így például elégedettek az elektronikus pénzforgalom bővítésével is. Annak ellenére azonban – állapította meg a kutatás -, hogy a kártyahasználók 88 százaléka elégedett a bankkártyás fizetés lehetőségeivel, még mindig gyakori, hogy bár szeretnék, lehetőség híján nem tudják használni a plasztiklapot. A válaszadók 53 százaléka azt mondta, az elmúlt egy évben előfordult vele, hogy szeretett volna, de nem tudott bankkártyával fizetni.

A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a kártyás fizetések száma 2015 első negyedévéhez viszonyítva 22,1 százalékkal emelkedett, ám a bankkártyás fizetések arányának megoszlása egyáltalán nem homogén az egyes kereskedelmi egységek között – olvasható a közleményben.

A Nézőpont ismertette: míg a válaszadók 79 százaléka szupermarketekben és plázákban rendszeresen fizet bankkártyával, a kisboltokban már csak 36, a vendéglátóipari egységekben pedig 21 százalék ez az arány. Egyes szolgáltatói szektorokban viszont elenyésző a készpénzmentes fizetés aránya Ilyen például a fodrász vagy a taxi, ahol mindössze 5 százaléknyi az olyan vásárlók aránya, akik kártyával egyenlítik ki a számlát.

Az intézet közleménye szerint az online pénztárgépről és az ekáerről szintén támogatóan nyilatkoztak a válaszadók: 53 százalékuk szerint az online pénztárgép megfelelő megoldást jelent a nyugtaadás elmulasztásának visszaszorítására, az áfacsalások ellen pedig 45 százalék szerint hatékonynak mondható a közúti áruforgalom ellenőrzése, vagyis az ekáer.

Jelezték: a megkérdezettek 13-15 százaléka azonban úgy vélekedett, hogy ezek a rendszerek még nem elég hatékonyak. A felmérés figyelemre méltó megállapításának nevezték, hogy az online pénztárgépek kötelező használatát az emberek elsősorban a nagy bevétellel rendelkező foglalkozásokra, így az ügyvédekre, a fogorvosokra és a plasztikai sebészekre terjesztenék ki.

A Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalát 2016-ban hozták létre, munkájában pénzügyi szervezetek, tudományos intézmények, civil szervezetek és kormányzati szervek vesznek részt, közöttük tanácsadóként az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az MKB Bank, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal. Közvélemény-kutatásuk 1000 fős, országosan reprezentatív mintán készült május 2-18. között.

The post A többség támogatja a feketegazdaság elleni kormányzati akciókat appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.

Pápa Levente, az ellenzéki párt alelnöke az MTI-nek csütörtökön amellett érvelt, hogy a készpénzes áfás számla helyett a vállalkozások – árbevételük öt százalékáig – elszámolhatnák az egyszerű pénztári nyugtákat. A többi esetben elektronikus úton kellene fizetniük, az online kasszák pedig automatikusan, az interneten elküldenék az áfás számlát a vállalkozásnak és az adóhatóságnak.

Javasolják azt is: a kormány nyújtson támogatást ahhoz, hogy legalább harmincezerrel növeljék a bankkártyás fizetésre alkalmas, úgynevezett POS-terminálok számát – közölte.

Az Együtt a kisvállalkozások helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra terhelné az online kasszák éves kötelező ellenőrzésének minden terhét. Emellett indítványozzák, hogy a vállalkozások a jövőben ugyanarra az egy számlára utalhassák az összes közterhüket, illetve, hogy legyen egy úgynevezett adminisztratív plafon. Utóbbi kötelezné a kormányt, hogy ha új intézkedéssel növeli a kisvállalkozások adminisztratív terheit, akkor azzal párhuzamosan, ugyanolyan mértékben csökkentse régebbi adminisztrációs kötelezettségeket.

Pápa Levente szorgalmazta a hivatali levelek nyelvezetének közérthetővé tételét, valamint azt, hogy a szabályok ellen vétő kisvállalkozókat először figyelmeztessék és csak a második eset után sújtsák pénzbüntetéssel.

The post Az Együtt megszüntetné a készpénzes áfás számlát appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.

Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben a társaság vezetősége azt írta: a törvénykövető magatartás támogatóiként semmilyen kifogásuk nincs az ellen, hogy az online pénztárgépek használatát kötelezővé teszik a plasztikai sebészeknek is. Kifogásolják azonban a változtatás indoklását és a plasztikai sebészeket rossz színben feltüntető egyes nyilatkozatokat – tették hozzá.

Negatív diszkriminációnak tartják, hogy a plasztikai sebészeket megkülönböztetik más magánorvosoktól, azért is, mert – mint írták – semmi sem támasztja alá, hogy jövedelemviszonyaik lényegesen különböznének. Felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezték, „ahogyan egyes nyilatkozatokban minősítik a plasztikai sebészeti tevékenységet”.

A társaság vezetősége azt is kifogásolta, hogy többszöri kezdeményezésük ellenére a szervezet semmilyen egyeztetésre nem kapott meghívást.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter március 22-én jelentette be, hogy további ágazatokra terjesztik ki az online pénztárgépek kötelező használatát. A Magyar Közlönyben pénteken megjelent rendelet szerint szeptember 30-tól kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeréhez online kapcsolódó pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek többi között a gyógyszertárak, a gépjármű-javítási, karbantartási, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi, a motorkerékpáralkatrész-kereskedelmet és -javítást, plasztikai sebészeti tevékenységet végzők, a diszkót, illetve tánctermet működtetők, a ruházati tisztítók vagy például azok, akik közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat vagy utazási szolgáltatásokat nyújtanak.

The post A plasztikai sebészek tiltakoznak az őket kedvezőtlenül érintő nyilatkozatok miatt appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.