Tállai: több adójogszabály módosítását tervezik

Budapest, 2016. szeptember 22., csütörtök (MTI) – Több adójogszabály módosulhat a következő években – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője csütörtökön a Nemzeti Adókonzultáción. Beszélt arról is, az adó- a vám- és a bűnügyi terület integrációjával hatékonyabbá vált a NAV működése, a gazdaság jobb teljesítménye és a kormányzati adópolitika megváltozása mellett az adóhatóság munkatársainak jó teljesítménye is szerepet játszik abban, hogy évről évre jelentős többletbevétel folyik be az államháztartásba.

 

 

A kétnapos konzultáció az első adószakmai konferencia, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kezdeményezésére a legjelentősebb könyvvizsgáló cégek – az EY, a PwC, a KPMG és a Deloitte – közreműködésével jött létre.

Az államtitkár elmondta, hogy hamarosan a parlament elé terjesztik az adózás rendjéről szóló új törvényjavaslatot, amely a jelenlegi szabályozásnál lényegesen egyszerűbb, követhetőbb és átláthatóbb lesz. A tervek szerint csak két ellenőrzési típus lesz, és az adóellenőrzések időtartama nem haladhatja meg a 365 napot.

Az államtitkár szerint az alanyi adójogszabályokon is változtatni kell, mert követhetetlenek, ezért a kormány számára készítenek egy javaslatot arról, hogy a következő két évben ez milyen ütemben történjék meg.

Napirenden van az illetékrendszer átalakítása is, mert az illetékek beszedése nem hatékony, 100 milliárd forint folyik be, miközben kilencszázan foglalkoznak ezzel. Az erre vonatkozó javaslatot ősszel szeretnék minisztériumi, illetve gazdasági kabineti szintre vinni. Új végrehajtási törvény megalkotásán is gondolkodnak, továbbá csökkenteni szeretnék a kis- és középvállalkozások körében az adóbürokráciát, az adóbevallások tartalmának átvizsgálásával – ismertette Tállai András.

Az államtitkár az idei változások közül egyebek mellett kiemelte, hogy a NAV háromszintűból kétszintűvé vált, megszűnt a hét regionális igazgatóság, bevezették az életpálya-modellt. A jelentős szervezeti átalakítás mellett a létszám is jelentősen csökkent, ezt azonban nem elbocsátással érték el, hanem azzal, hogy egy éve nem vesznek fel új munkatársakat. Míg 2011-ben 23 ezren dolgoztak a hivatalnál, most 20 600-20 700 a létszám, és nemsokára 20 ezer alá csökken.

Az eredmények közül kiemelte, hogy sikerült lezárni az évek óta elhúzódó ellenőrzések 90 százalékát. Az ellenőrzések terén “géppuskalövések helyett mesterlövészekre van szükség”, vagyis a tisztességes adózók érdemtelen többszöri ellenőrzése helyett a szándékos, tudatos adóelkerülők megtalálására kell koncentrálni – mondta Tállai András. A másik fontos elvárás, hogy komplex és jelen idejű legyen az ellenőrzés, évek múltán ugyanis nehezebb feltárni az adócsalást. Felállítottak egy új, 50 személyes, központilag irányított kockázatkezelési és kiválasztási főosztályt is, amely egységes szempontok alapján irányítja a kiválasztást az ellenőrzésre.

A törvény 2015. október 1-jétől lehetővé teszi, hogy a hatóság csak kiemelt esetekben foglalkozzon a névtelen bejelentésekkel. Tavaly 36 ezer közérdekű bejelentés érkezett a NAV-hoz, amelyek nagy része névtelen bejelentés volt, amelyek mögött általában emberi tényezők – például a versenytárs lejáratása, személyes bosszú, szomszéddal, ismerőssel való vita – áll, és kezelésük minimális hatékonysággal, sok energiát emésztett fel.

Beszélt arról is, hogy önálló jogorvoslati rendszert hoztak létre a fellebviteli igazgatóság felállításával. A jogorvoslati eljárás az adóhatóságon belül marad, de kikerül a rendes adóeljárás rendszeréből. Olyan jogorvoslati rendszerre van szükség, amely elfogadja, hogy az adózónak is lehet igaza. Vége kell, hogy legyen a “csakazértis” adóhatóságnak, annak, hogy csakis az adóhatóságnak lehet igaza – mondta.

A NAV végrehajtási tevékenysége is jelentősen átalakult. Az államtitkár szerint a végrehajtási bevételek növelése rögeszmévé vált az adóhatóságnál, ennek érdekében minden eszközt és módszert bevetettek, nem adtak esélyt az adózónak arra, hogy megfizessék tartozásukat, mert már az első vagy második banki napon inkasszáltak. Az adóbevételek 50 százaléka azonban úgy is befolyik, hogy egy-két banki nap helyett ötöt adnak a befizetésre. A behajtás lényegi eleme ezért az inkasszálás helyett a felszólítás és a helyszíni végrehajtás lett. Ez az ügyfélbarát módszer, de ha így sem megy, vannak más eszközök is – mondta az államtitkár.

A jövőbeli feladatok közül Tállai András egyebek mellett kiemelte, hogy meg kell újítani és egységesíteni kell a NAV informatikai rendszerét, amiben az eddiginél lényegesen jelentősebb feladatot kap majd az adóhivatal saját gazdasági társasága. Egy új adattárház fejlesztés is elindul, a NAV-ot integrálni kell a kormányzati adatközpontba. A NAV birtokában lévő adatvagyont és a NAV szellemi tudását egy tudásközpontban kell összpontosítani. Ez egy kidolgozás alatt álló új stratégia része, és a következő öt-tíz év feladata lesz.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy bővítik az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer), január 1-jétől kiterjesztik az online pénztárgépek használatát, az italautomatákat is online bekötik az adóhivatalhoz, teszt jelleggel bevezetik az e-számlát (utóbbi áprilisi időpontját korainak tartotta).