Kép forrása: progen

A tanácsadó cég szerint ez előrelépés az eddigi adóhatósági gyakorlathoz képest: korábban akkor is megkövetelték a számlán feltüntetett áfa befizetését, ha az adóhatóság szerint a számlát nem is teljesítették.

Az elmúlt években sok esetben előfordult, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a vállalkozásoknál végzett ellenőrzési eljárásban azt állapította meg, hogy a kiszámlázott gazdasági esemény, ügylet megtörténte nem igazolható. Ezekben az esetekben a NAV megtagadta a számlában szereplő áfa levonását a számlát befogadó vállalkozásnál. Ez túladóztatáshoz vezetett, mert miközben a számlát kibocsátó vállalkozás befizette az áfát a számla után, a számlát befogadó vállalkozás mégsem igényelhette vissza.

A Kúria értelmezése szerint a teljesítés elmaradása esetén az adófizetési kötelezettség alól abban az esetben is mentesülhet a számlakibocsátó, ha az adóhatóság ellenőrzése alapján válik bizonyítottá, hogy nem történt teljesítés, és ezzel összefüggésben gondoskodik a számla érvénytelenítéséről. A bizonyítás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a teljesítés hiányát a számlakibocsátó maga, vagy az adóhatóság tárta fel a számlabefogadónál végzett vizsgálat során – mutat rá Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

A szakértő szerint a Kúria döntése előrelépés abból a szempontból is, hogy mostantól egyértelmű, hogy a számla sztornózására, helyesbítésére a NAV-val szembeni jogorvoslati eljárás lefolytatása után is lehetőség van.

The post Deloitte: ha nem teljesült, sztornózható a számla, és nem kell áfát fizetni appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.

Illusztráció forrása: Vimeo

A Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete megbízásából készült kutatás eredményét szerdán ismertették újságírók előtt Budapesten.

Leitner György, az egyesület elnöke szerint mára a magánegészségügyi szektor fontos részévé vált az ellátásnak, a szektor elérte a „kritikus tömeget”, de egyenetlen az ellátás színvonala a magánszektorban is.

A tizenkét legnagyobb magyarországi magánszolgáltatót tömörítő Primus szerint a 2015-ös GDP-arányos 7,6 százalékos összköltésből 2,4 százalék a magánköltés, ez az arány a következő években várhatóan évi 4-5 százalékkal fog emelkedni, és 2021-re eléri a 1100 milliárdot.

Az egyesület a hazai magánegészségügyi szektor méretét 300 milliárd forintra becsüli – mondta Leitner György, hozzátéve, hogy ennek az összegnek mintegy harmada a „szürkezónában csapódik le”.

Véleményük szerint ezért szakmai és költségvetési szempontok alapján indokolt lenne, hogy az állam jobban szerezzen érvényt a számlaadási kötelezettségnek annál, mint például tette ezt a plasztikai sebészetek esetében az online pénztárgépek bevezetésével.

Kun Eszter, a felmérést végző Szinapszis piackutató kft. kutatási igazgatója arról beszélt, hogy 2016-os reprezentatív adataik szerint a fővárosi és Pest megyei lakosok 60 százaléka vett már igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, ez az arány 2014-ben 49 százalék volt. Az adatokból az is látszik, hogy inkább a fiatalabbak és a családosok fordulnak a magánszektor felé, és már nem csak a jómódúak kiváltsága ez.

A legtöbben (49 százalék) valamilyen szakorvosi, míg a megkérdezettek 34 százaléka diagnosztikai ellátást vett igénybe magánúton, ezt követi 9 százalékos részesedéssel a sebészeti ellátás.

Az árbevételi adatokat nézve Budapesten és Pest megyében a magánszektor árbevétele – a fekvőbeteg-ellátás nélkül – 155 milliárd forint volt 2015-ben, míg a lakosság 209 milliárd forintot költött valamilyen magánellátásra a kutatás szerint.

Az egyesület javaslatai között szerepel a számlaadási és dokumentációs kötelezettség ellenőrzése és betartatása, a szektorban az online pénztárgép vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bekötött számlázási rendszer bevezetése, valamint a feketefoglalkoztatás kiszűrése.

Ez utóbbival kapcsolatban Leitner György elmondta, azt javasolják, hogy a magánszolgáltatóknak heti 20 óra rendelésig legalább részmunkaidős, fölötte pedig teljes munkaidős egészségügyi asszisztenst kellene foglalkoztatniuk.

The post Felmérés: évente tízmilliárdokat költ el a lakosság számla nélkül a magánegészségügyben appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.

Hozzátette, hogy a NAV minden ügyet egyedileg bírál el.

A nyári ellenőrzések elsősorban a turisták által gyakran látogatott helyekre, vendéglátóipari egységekre, cukrászdákra, fagylaltozókra terjednek ki. Ezen kívül a sportszolgáltatást nyújtókat, valamint Budapesten az 1-2 éjszakára szobát kiadó szálláshely-szolgáltatókat, tüzépeket is ellenőrzik ilyenkor.

Felidézte, az online pénztárgépet alapesetben a kiskereskedelmi tevékenységet végző, valamint mozgó bolttal rendelkező kereskedőknek kell használniuk. A NAV az ellenőrzés során az online pénztárgépek által szolgáltatott adatokon alapuló célzott kiválasztást alkalmaz, kockázatelemzéssel jutnak el a vállalkozáshoz.

Elmondta, a tavaszi ellenőrzés megmutatta a rendszer hatékonyságát, 8 ezer ellenőrzésből minden második esetben találtak valamilyen hibát a kereskedőnél. A szóvivő szerint ez nem azt jelenti, hogy romlott a vállalkozói fegyelem, hanem a kiválasztás hatékonyságát bizonyítja.

The post NAV: nyáron is a számla- és nyugtaadás elmaradása a leggyakoribb probléma appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.