kép forrása: Wikimedia Commons

A járvány miatt a kereskedelmi és vendéglátó üzletet működtető mikro-, és kisvállalkozók meghatározó részének csökkent a forgalma az előző évhez képest. Akadtak, akik ki se nyitottak, de olyanok is, akik elérték, meghaladták a tavalyi forgalmuk szintjét – mondta Kertész Rezső, a KISOSZ somogyi szervezetének társelnöke, a tapasztalatokat összegezve.

Kiemelte azt is: problémát jelentett, hogy a tagjaik nem tudtak semmiféle állami támogatást igénybe venni.
A 230 somogyi, ebből 160 dél-balatoni vendéglátó és kereskedő kisvállalkozást összefogó szervezet tagságának visszajelzései szerint az idei balatoni turisztikai főszezonban javult a szakképzett munkaerő aránya a külföldről hazatért munkavállalóknak köszönhetően.

A nyár második felében az olykor a tavalyit is felülmúló vendégforgalom miatt helyenként kapacitásgondokkal küzdöttek, illetve a vendéglősök egy része a távolságtartási szabályok miatt nem tudott profitálni a helyzetből.

Gondot okozott a vendéglősök számára, hogy az elvitelre kért ételekre más áfa-tartalom vonatkozik, mint a helyben fogyasztottakra. „A bonyolult szabályozást módosítani kellene, más országokhoz hasonlóan egységes áfa-kulcs alkalmazásával” – summázta az igényt Kertész Rezső.

A fórumon elhangzottak szerint az üzletek több mint felében biztosított volt, és jelentősen nőtt a SZÉP Kártyával történő fizetés. A vállalkozók sérelmezték, hogy tavaly 1,5-ről 3,6 százalékra nőtt a kártyaforgalom jutaléka.

A fórumon megjelentek közül többen kifogásolták a balatoni árakról megjelent „fals” híreket. A társelnök úgy fogalmazott: „a szakmában dolgozó vállalkozók vitatják, hogy a balatoni árak nagyon megnőttek, főleg ahhoz képest, hogy az alapanyagok árai átlagosan 5-10 százalékkal, a zöldségek, gyümölcsök esetében olykor 40-100 százalékkal is emelkedtek”.

Hozzátette, a tó déli partján minden településen volt olyan vendéglátós, aki 1200-1500 forintért kínált napi menüt, és több üzletben 500-550 forintért árulták a sima lángost, 300 forintért a fagylaltot gombóconként.

Az ellenőrzésekről szólva Kertész Rezső kifogásolta, hogy évek óta hiába kezdeményezi az érdekképviselet, módosítsák az online pénztárgépekre vonatkozó szabályozást, amely szerintük túlzottan szigorúan ítéli meg az eltérést záráskor kasszában található és a rögzített összeg között. Ezért 12 vagy 30 napra bezárható egy-egy üzlet – ami egy balatoni üzletnél csődöt is eredményezhet -, akkor is, ha a nyugtaadási kötelezettségnek eleget tettek  – tette hozzá.

Beszélt arról is, a vállalkozók tartanak attól, hogy a várható infláció miatt a jövő évi minimálbér, illetve garantált bérminimum összege olyan magas lehet, amit a mikro-, és kisvállalkozók egy része már nem tud kigazdálkodni.

The post KISOSZ: csökkent a balatonparti vendéglők forgalma appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.

A szaktárca közleményében ismerteti: a kormány úgy döntött, hogy a vállalkozásoknak elegendő időt kell biztosítani a pénztárgépbeszerzéséhez, tekintettel arra, hogy a gyártók, forgalmazók fejlesztései lassabban haladtak a tervezettnél.

Január elsejétől a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását, a plasztikai sebészeti tevékenységet, a diszkó, táncterem működtetését, a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak kell online pénztárgéppel kiállított nyugtát adniuk.

Az újonnan kötelezett vállalkozásoknak egy modernizált készüléket kell majd beszerezniük. Az új műszaki paraméterekkel rendelkezőpénztárgépek többek között „átszemélyesíthetőek”, ami azt jelenti, hogy egy viszonylag egyszerű szoftverfrissítést követően más vállalkozó is használhatja, így az új típusú pénztárgép eladható vagy bérbe adható.

A szaktárca számításai szerint mintegy 20 ezer érintett vállalkozásnak több mint három hónapja van arra, hogy üzembehelyezési kódot kérjen a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), illetve beszerezze az átszemélyesítésre alkalmas, modernizált pénztárgépet.

Az NGM közleményében kifejti: az online pénztárgép a költségvetés mellett az érintett szektorok tisztességes szereplőinek érdekét védi, a gazdaságfehérítés leghatékonyabb eszköze, amely az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerrel (ekáer) együtt két év alatt több mint 420 milliárd forintot hozott a költségvetésnek.

Az online kassza rendszer sikere a gazdaság fehérítésében megkérdőjelezhetetlen. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint az áfa adórés több mint négy százalékponttal – 22,24 százalékról 17,95 százalékra – csökkent Magyarországon 2013 és az online pénztárgép használatának első éve (2014) között eltelt egy év alatt. Ezzel az eredménnyel Magyarország a harmadik legnagyobb javulást érte el az EU-ban.

Az online pénztárgép használatára és a forgalmazási engedély módosítására vonatkozó határidők változásáról szóló 36/2016. (IX.27.) NGM rendelet az alábbi linken érhető el:

http://magyarkozlony.hu/dokumentumok/969e5df87ae5e69081b8a50a70d1c5ff3c5c28f8/megtekintes

The post NGM: január 1-jétől kötelező az online kassza appeared first on nav-onlinepenztargep.hu.